A feszültség (a vágyakozás és ellenállás eredménye)

29 Oct A feszültség (a vágyakozás és ellenállás eredménye)

Égből pottyant gondolatok

Ha nem tudjuk elfogadni, ami megtörtént, nem vesszük észre az új lehetőséget

Vannak az életnek egyetemes témái. Amik mindenki életútján szerepet játszanak. Lehet, hogy nem figyelünk rájuk, de tudattalanul ott lapulnak a háttérben, és előbb-utóbb meghatározóvá válhatnak…

A feszültség (a vágyakozás és ellenállás eredménye)

Annyi ember nyugtalan, csalódott, búskomor, türelmetlen vagy dühös. Vannak, akik kiégnek – itt, Hollandiában járvánnyá dagadt a „burn out”… Érezhető a feszültség. Valami zavar minket… Nem úgy alakul az életünk, ahogy szeretnénk. Más történik. A vágyott (aminek szerintünk történni kellene) és a valóság (ami valóban történik) között nyom, izzik, villámlik a feszültség…

Miért? Sokszor nehéz elfogadni, ami van: amin már úgysem lehet változtatni… Rengeteg energiánk folyik tova a szélmalomharcban, hogy ellenálljunk annak, ami már megtörtént… Minden arra megy ki, hogy ne kelljen átélni a szomorú, kínos vagy tragikus helyzetet, pontosabban az ezzel járó kellemetlen érzelmet, érzetet.

Helyette sokan „átcsúsznak a fejükbe” – inkább gondolkoznak, beszélnek, magyaráznak, viselkedési sémákat alakítanak ki, mint éreznek: pl. másokat használnak villámhárítóként – továbbadva a nagyfeszültséget… Előfordulhat, hogy annyira a fejükben vannak, hogy teljesen elcsúsznak való önmaguktól… Persze nem feltétlen tudatosan. A gondolkodás, beszélgetés lehet konstruktív, csak amíg megértjük magunkat, másokat vagy az életet, és levonjuk az építő tanulságot. Segít megóvni minket az impulzív, automatikus és romboló lépésektől.

Nem éljük meg a valóságot, pedig az csak egy élettapasztalat… Sokszor a negatív helyzetek a legtanulságosabbak, és nyújtják tudatunk kvantumugrásának lehetőségét: vagy összeroppanunk, vagy egy új megközelítéssel gazdagodva folytatjuk életutunkat.

Ráadásul duplán szenvedünk: attól, ami már megtörtént és kellemetlen, s attól a feszültségtől, amit az ellenállás okoz… Ez utóbbi nem kötelező, de belátást, bölcsességet kíván… Nehéz elengedi vágyainkat utólag – előre persze nem kell. Éppen a nagy ellenállásban siklanak el mellettünk a jó ötletek, lehetőségek az új megközelítésre!

(Molnár Éva Zsófia a „Kiút a korlátok közül” című könyv szerzője)