A vipassana meditáció technikája és hatása

19 Aug A vipassana meditáció technikája és hatása

Égből pottyant gondolatok

A vipassana egyetemes, minden világnézettel összeegyeztethető életművészet

A vipassana meditáció technikája és hatása

A legalapvetőbb szinten, az érzetek szintjén gyakoroltunk, testünket tetőtől talpig részekre bontva, majd folyamatosan „szkennelve”. Észre kellett vennünk, hogy az érzetek úgyis folyamatosan változnak, felesleges reagálnunk rájuk – s ezek a külső-belső történéseket, tehát a világ történéseit tükrözik! De előtte 3 napig edzettük a fókusz irányítását és a figyelem finomságát: a lélegzetvétel okozta érzetek volt a meditáció tárgya egyre kisebb és kisebb területen.

Napi 10 órát (gyakran másfél órát mozdulatlanul) ülni és befelé figyelni kemény kihívás! Időnként fölemelő: mikor a fájdalom elfogadásával az meg is szűnik és kialakul az egész testben egy vibráló (energia) áramlás, ami újabb kihívás is… Élvezd, de ne ezt keresd folyamatosan, ne ragaszkodj hozzá! Ezzel föloldottál egy réteg „shankara”-t (ellenállást, vágyódást és ragaszkodást), és nem meglepő, ha ezután előbb-utóbb az érzetek ismét durvára (pl. nyomásra, feszültségre, fájdalomra váltanak). Viszont itt a lehetőség további tisztításra!  Így előbb-utóbb véget ér minden régi ügy hatása, de már minden réteggel tisztábbnak, szabadabbnak, tudatosabbnak érzed magad! Leszoktat a legalapvetőbb, legmélyebb szokásunkról, hogy az élet „jó” oldalát fogadjuk csak el, a pillanat, a valóság megélése helyett. Inkább helyette a jövőtől félünk vagy pont vágyunk rá, vagy a múlton bánkódunk… Olimpiai edzőtábor az agynak a kondicionálástól való megszabadulásra a legalapvetőbb szinten: az érzetekén!

A nemes csönd feloldása előtt, és utána már minden meditációt a „szerető kedvesség”-gel zártunk, melyben a bennünk született békét továbbítjuk minden lénynek, éppúgy szeretteinknek, mint ellenségeinknek. Fölemelő élmény!

Szép, szép – kérdezheted – de mit éreztem én 10 nap „tisztulás” után?

Arra figyelek, amivel foglalkozom, nem száll szanaszéjjel a gondolatom, a pillanatban élek! Könnyedebbnek, elfogadóbbnak érzem magam. Kellemetlenség esetén többségében, mélyebb tudatossággal először magamba nézek, elfogadom az érzéseimet (könnyebb, mint a személyes helyzetet!), és meglepő nyugalommal, építőbben reagálok, sokszor a másik fél csodálkozására – így egyszerűbben kapcsolatba maradunk, nem a beidegződéseink reagálnak automatikusan egymásra! Jobban irányítom, milyen gondolatban merülök el, miben nem. Kiegyensúlyozottabb lettem, és időnként úgy elölt a béke, a szeretet és a hála, hogy nem győzöm szétszórni!  Persze, a munka csak most kezdődött. A következő kihívás: megtalálni helyét, a céltudatos szinten működő agykontroll és az egységből kiinduló hoponoponó (hawaii életművészet) rövid, de velős módszerével együtt mindennapjaimban, és folytatni… Megtapasztaltam: megéri!

A Vipassana egyszerű, lelki szinten (mint mellékhatás, sokszor testin is) egyetemesen gyógyító technika, építő viselkedési (gondolkodási) alapokkal – minden világnézettel összeegyeztethető. Ajánlom minden embertársamnak, akinek elege van a szenvedésből magában és a világban…